Méhanyák előkészítése mesterséges termékenyítéshez (2020. július 15-16.)

Written by mmoe_admin. Posted in Közlemények

HASZNOS INFORMÁCIÓK 2020
figyelembe véve a COVID-19 előírásait

A szűz – még ki nem repült – méhanyák 2020. július 4-5. keléssel lesznek megfelelőek.
A méhanyák ivarérett kora 8 és 10 nap között optimális, kérem erre figyelni!

Legegyszerűbb a méhanyát jól szellőző, anyaráccsal ellátott – népesen, fiassal, folyamatos – pároztatóban ajánlott tartani, ill. ugyanebben szállítani a termékenyítés színhelyére.

Csak egyszer-használatos zárka alkalmazása javasolt, ami jelzéssel nyomon követhető a pároztatóból a termékenyítés/széndioxid-kezelés művelete során, ill. a higiéniai szempontból
A steril zárka –némi kts-gel- helyben is rendelkezésre áll.

Zárkában szállított méhanyákat nem fogadunk!
(Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kellő népesség biztosítja a termékenyítés eredményességét, ill. megóvja a méhanyát a szállítás alatti stressztől is.)

Szükséges mellékletek:
(1) származási bizonylat
(2) állatorvosi igazolás/2020 – ill. érvényes / másolat –

A termékenyítésre a herék a Központi Teljesítmény-vizsgálati telepekről kerülnek előkészítésre.
Olyan vonalak kialakítása a cél, amelyek termelési és származási paraméterei kiválóak, és a
termelést jelentő egyéb/közvetett jellemzőik is megfelelőek
.

Jelentkezés telefonon, sms-en, ill. info@mmoe.hu, e-mailen.
Inszeminációt végzi:
HONZA TYL (Prága-Dol, Méhészeti Kutatóintézetiegyüttműködésben)

Várjuk a fentiekben szíves együttműködését.
MMOE elnökség
További részletek a www.mmoe.hu, www.pannonméh.hu honlapon

Méhanyák előkészítése mesterséges termékenyítéshez (2019. július 10-11.)

Written by mmoe_admin. Posted in Közlemények

A szűz méhanyák 2019. július 1-2. keléssel lesznek megfelelőek.
A méhanyák ivarérett kora 8 és 10 nap között optimális, kérem erre figyelni!

Legegyszerűbb a méhanyát jól szellőző, anyaráccsal ellátott – népes-fias és folyamatos – pároztatóban kezelni, ill. ugyanebben szállítani a termékenyítés színhelyére.
Csak egyszer-használatos zárka alkalmazása javasolt, ami higiéniailag, ill. jelzéssel nyomon követhető a termékenyítés/széndioxid-kezelés művelete során,
A steril zárka szükség szerint helyben is rendelkezésre áll.

Zárkában szállított méhanyákat nem fogadunk!
(Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kellő népesség biztosítja a termékenyítés eredményességét, ill. megóvja a méhanyát a szállítás alatti stressztől is.)

Szükséges mellékletek:
(1) származási bizonylat
(2) állatorvosi igazolás – ill. érvényes / másolat –

A termékenyítésre e herék a Központi Teljesítmény-vizsgálati telepekről kerülnek előkészítésre.
Olyan vonalak kialakítása a cél, amelyek termelési és származási paraméterei kiválóak, és a közvetett jellemzőik is megfelelőek. (mint a szelídség, ingerlékenység, tisztogató-hajlam, egyéb.)

Jelentkezés telefonon, sms-en, ill. info@mmoe.hu, e-mailen.
Inszeminációt végzi:
HONZA TYL (Prága-Dol, Méhészeti Kutatóintézetiegyüttműködésben)

Várjuk a fentiekben szíves együttműködését.
MMOE elnökség
További részletek a www.mmoe.hu, www.pannonméh.hu honlapon

Mervald József kitüntetése

Written by mmoe_admin. Posted in Közlemények

Mervald József 1948 –ban született, egy csömöri sváb család középső fiaként. Harmadik generációs méhész.

Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, a gimnáziumi érettségi után a „Szakma Ifjú Mestere” –ként szerszámkészítő lett.

Édesapja és nagyapja munkájukért fizetségként kaptak egy méhcsaládot, s azóta, immár 77 éve méhdongástól hangos a családi ház udvara. Édesapjától örökölte a méhek szeretetét, és 16 évesen megkapta első saját méhcsaládját. Együtt dolgozott apa és fia, már ekkor figyelve, melyik család az, amelyik több mézet hord, melyik könnyen kezelhető, melyik szelídebb. Ezektől a családoktól neveltek saját célra méhanyákat, míg végül az egész állomány nekik tetsző módon dolgozott. Az ismerős méhészek gyakran panaszkodtak, hogy vadak a méheik, vagy nem úgy hordanak, ahogyan kellene, „bezzeg nálatok, be lehet jönni nyugodtan a portára”. Elkezdtek egy – egy méhanyát kérni, majd jelentkeztek mások is, akik „valakitől hallották” a Mervald –féle méhek hírét. Valahogy így indult a méhanya nevelés Csömörön, mely 1999-ben vált hivatalos tevékenységgé. Ekkor csatlakozott Mervald József a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületéhez.

Édesapja hirtelen megbetegedésekor, egyik napról a másikra át kellett vennie a teljes méhállomány kezelését. Régóta tervezte, hogy családját a méhekkel való munkából fogja eltartani. Ekkor vált aktuálissá, hogy már nem hobbi szinten, hanem teljes erővel a méhészetre koncentrál, ezért kilépett munkahelyéről, és főállású őstermelőként méhészkedett tovább, piacozott, hirdette a méz és méhészeti termékek fogyasztásának jelentőségét.



Életében egyik legfontosabb dolog a precizitás. Mindig, mindent a legjobb tudása szerint csinál, kihozva mindenből a maximumot. Így van ez a méhészetében is. Azt vallja, hogy nem szabad „csak egy lábon” állni, még e szakmán belül sem. Hiszen a méhek annyi lehetőséget adnak; nem „csak” mézet termelnek nekünk. Minden apró viaszmorzsát érdemes összegyűjteni, propoliszt, virágport. A méhanya nevelés mellett a méhpempő termelése is igen fontos. Úgy véli, ajándék minden, amit a méhek adnak nekünk, és egyre többen keresik is az igényes mézfogyasztók. Termékeihez nevét is adja, hiszen vevő részére a legnagyobb garancia a termékekre maga a termelő személye.

A több lábon állás része az is, hogy műlépet kezdett gyártani, mert amiket korábban vásárolt, vagy saját viaszából készíttetett, nem volt számára megfelelő, jobbat akart. Műlép készítő gépsorát is saját maga készítette el, már két évtizede azzal dolgozik. S, ha már műlép, miért ne színezné, s készítene belőle gyertyákat. Bemutató méhészetet létesített, szakmai előadásokat tart, hogy tovább adja tudását méhész kollégáknak is.

Számára a méhészkedés egy soha el nem múló szerelem.

Mervald József munkássága jól példázza, hogy a méhészeti ágazat nem csak a hordós méz megtermelésből áll. Teljes keresztmetszetét műveli a szakmának, a méhéktől származó szinte minden terméket előállít és közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítéssel juttatja a piacra. Ezen felül példaértékű tenyésztési munkát is végez. Tudását nem titokként kezeli, közkincsé is teszi. Életútja méltó példa minden olyan fiatalnak aki a méhészeti ágazatban kíván kiteljesedni.



MEGHÍVÓ MTP 2018

Written by mmoe_admin. Posted in Közlemények

MEGHÍVÓ

a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete szervezésében ismét megrendezésre kerülő


Mesterséges Termékenyítési Programra (MTP)

(2018.07.11-13. szerda-péntek)

előzetes bejelentkezés alapján


Együttműködő partner

SZÉKELY NEKTÁR


Cím: 6000 Kecskemét, Felsőcsalános 17/a

Leágazás az 52-es /Dunaföldvári/ főútról a 6-os km – buszmegállónál

GPS koordináták: 46.888294, 19.612136

a mesterséges termékenyítés – szolgáltatás – önköltséges, ezért kérem azonnal jelezni részvételi szándékát

 az inszeminálásra tervezett méhanyák db számát

határidő 2017.06.15.

visszajelzés az alábbi módon lehetséges – a tagság nemleges válaszát is várom

Jelentkezés

email-ben a:  info@mmoe.hu vagy az info@pannonmeh.hu

30-628-1328,  30-210-8899,  30-664-4458 telefonszámon / sms-ben,

              Tájékozódás a honlapon

www.mmoe.hu, vagy a www.pannonmeh.hu

FIGYELEM

Szűz méhanyák kora 10 nap, a javasolt előkészítéssel

Rónai István emlékére

Written by mmoe_admin. Posted in Közlemények

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete megrendülten értesíti a méhésztársadalmat, hogy Rónai István, Egyesületünk alapító és tiszteletbeli tagja 2017. december 10.-én 90 éves korában elhunyt. Hosszú és tartalmas életútja itt olvasható.

Megemlékezés Róna Istvánról a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének alapító és tiszteletbeli tagjáról


Rónai István 1928. június 19-én született Magyaregregyen bányász család első gyermekeként. Iskoláit a helyi római katolikus elemi népiskolában kezdte, Pécsi Polgári Fiúiskolában folytatta és különbözeti vizsgával a Bajai Állami Tanítóképző Intézetben fejezte be. Itt népiskolai tanítói oklevelet szerzett 1950-ben.

Tanítói pályáját a Vékényi Általános Iskolában kezdte, majd a Komlói Vájáriskolánál folytatta. Innen politikai okból elbocsátották. Rövid ideig nem kapott munkát, de tanító hiány miatt visszahívták és a Hegyhátmaróci Általános iskola 1-8 összevont osztályait bízták rá. Ez egy nagyon jó büntetés volt részére, mert itt 18 évig taníthatott. Ezután Kárászon és Szalatnakon folytatta pályafutását. 38 évig tartó tanítás után 1988. szeptember 1-vel nyugállományba vonult.

A méhészettel és a méhek életével Hegyhátmarócon ismerkedett meg, az ott tartózkodásának 2-3-ik évében. Történt, hogy Kiss Károly maróci méhész többszöri beszélgetés után azt a kijelentést tette neki: Ha egy tanító és a pap falura kerül és nem méhészkedik, az egy se rendes ember! Ezért holnap reggel viszek mindkettőjüknek egy-egy kaptár méhet! Másnap reggel ígéretéhez híven az iskola udvarának közepére tett egy kis-Boczonádi kaptár méhet. Könyörögni kellett neki, hogy vigye a méheket a kert sarkába, nehogy megszúrják a gyerekeket. Így indult méhészeti pályája. Sokat beszélgetett Károly bácsival, méhészetében segített és így tanult sokat az idős méhésztől. Ő irányította figyelmét az anyanevelésre. Károly bácsi nem tudott anyát nevelni de segített akkor, amikor a Kisállattenyésztési Kutatóintézet Anyanevelő telepe Leányfalun idénymunkásokat keresett.

Pista bácsi jelentkezett Leányfalura és felvételt nyert. Két nyarat is eltöltött ott, ahol az anyanevelés minden munkafázisát meg kellett tanulni és tevékenyen gyakorolni.. Következő években tevékeny anyanevelői szakcsoport tag volt Zalaapátiban. Alapító tagja a Gödöllői Anyanevelői Szakcsoportnak  amely az elődje a mai Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének.

Méhészeti tevékenysége során mindig figyelt az új ismeretekre és az új technológiára. Ezeket lehetőségei szerint alkalmazta azt és másoknak is átadta. Szakmai ismeretekkel felvértezve elvállalta a Bonyhádi Áfész Méhész Szakcsoport elnöki feladatait is, egészen a megszüntetéséig, ami a rendszerváltás időszakáig tartott.

Rónai István az évek során megszerzett szakmai ismereteit másoknak is átadta: Sok előadást tartott a méhészet különböző szakterületeiről, de legfőképpen a méhanya neveléséről. Nagyon sok fiatalt elindított a méhészkedés rögös útján és kinevelte méhanyanevelői utódait is.

A méhészeti ismeretek gyarapítása céljából az ország méhészei részére Európa sok országába szervezett tanulmányutakat, melyek rendkívül sikeresek voltak. Legsikeresebb útjai a görög és a szerb méhészetek megismerése, valamint az osztrák Singer-féle méhészetben tett látogatásai voltak. Népszerűek voltak az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai méhészetekbe szervezett útjai is, amelyekkel elkötelezetten ápolta a határainkon átívelő magyar-magyar méhészeti kapcsolatokat. Mindezeken kívül az Apimondiákra is nagy lelkesedéssel szervezett a utakat a méhészeknek.

Rónai István szakmai munkásságát az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 2012-ben Magyar Méhészetért Emlékéremmel, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete 2010-ben Magyar Méhtenyésztésért Emlékéremmel ismerte el. Aktív tenyésztői munkájának befejezése után a  Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete 2017 tavaszán tiszteletbeli taggá választotta.

Tisztelettel és szeretettel emlékezünk reá.

2017. december 11.

                                                                                   Horváth János MMOE elnök