Tenyésztőszervezet bemutatkozása

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (röviden MMOE) 1982-ben Méhanyanevelő Szakcsoportként (Gödöllő és Vidéke Áfész keretében) kezdte tenyésztői munkáját. Tenyésztőszervezetként 1993 évi cégbejegyzése és 30/1994. (VI.28) FM rendelet szerint kezdett működni, majd FM rendelet alapján 2001-ben kapta meg a honos krajnai fajtával (Apis mellifera carnica /Pollmann, 1879/) az elismerést.

mmoe-kaptarak-1[1]Az MMOE önálló jogi személy és nonprofit szervezet, feladata a méhtenyésztők érdekképviselete, kapcsolattartása a hatóságokkal, továbbá az Egyesület működéséhez, illetve a tenyésztői munka színvonalas megvalósításához a pályázati lehetőségek kihasználása, programok előkészítése és megvalósítása.

Az MMOE célja a 2012. augusztus 21-én kelt NÉBIH határozat alapján a továbbiakban Pannon méh önálló fajta, tenyésztési értékének megőrzése, nemesítése, genetikai képességeinek javítása, a nevezett fajta tenyésztésének egységes elvek (rendelet, tenyésztési program, pályázati program, támogatási szabályzat) szerinti tenyésztési feladatainak koordinálása, valamint a tenyésztelepek irányítása, szervezése, kielégítve ezzel az ország minőségi méhanya igényét.

Az MMOE feladata, méhanya és speciális méhcsalád értékesítés egyénileg, az adózás szabályai szerint, származási igazolás kiadása rendeleti szabályozás szerint, valamint méhanya vásárlók részére szaktanácsadás.

TENYÉSZTŐSZERVEZETI FELADATKÖRÖK

Az MMOE tagság feladata az általa elismert és elfogadott Alap- és Működési Szabály és függelékei, valamint a hatályos jogszabályok, illetve a méhanyanevelő-telep részletes üzemleírása, valamint a tenyésztési program szerint végezni tenyésztői és termelő munkáját. Az üzemeltetés iránti kérelem alapján megszerzett üzemeltetési jogot minden évben felülvizsgálja az ellenőrzéssel megbízott szervezet.

A Tenyésztő Szervezet kezdeti és jelenlegi létszáma

 
Személyi állomány

1995

2002

2013

2016

2023

Telepi engedéllyel rendelkezik

36 fő

42 fő

64 fő

73 fő

84 fő

Országos szinten mintegy évi 250-300 darab államilag engedélyezett és minősített tenyészanya áll évente rendelkezésre. Ezek a méhanyák a méhanyanevelőtelepek 7500-8000 tesztelt méhcsaládos állományából kerülnek kiválogatásra. A kiválasztás az 1993 óta rendeletileg is szabályozott módon, különböző szintű (sajátteljesítmény – üzemi, központi teljesítmény – egyedi) vizsgálat alapján több éves munka eredménye. A vizsgálatokat egységes módszer alapján a Méh teljesítményvizsgálati kódexe (2003) szabályozza.

Közvetlen termelési tulajdonságok a méhanya teljesítménye (átlagos napi petézőképesség), a méhcsalád termelése (mézhozam, viasztermelés, és egyéb termékek).

Közvetett, termelést befolyásoló tulajdonságok szerepe szintén meghatározó a tenyésztés során. Ezek a méhcsalád viselkedése (nyugodtság, kezelhetőség, támadó hajlam, a lépen maradás, az áttelelőképesség, a higiéniás viselkedés ill. takarítási hajlam, a tavaszi népesedés, fejlődés, valamint a rajzó hajlam értékelése.

 
Méhcsalád teljesítményeMéhanya teljesítménye
mehcsaltelj[1]mehanytelj[1]