Mervald József 1948 –ban született, egy csömöri sváb család középső fiaként. Harmadik generációs méhész. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte, a gimnáziumi érettségi után a „Szakma Ifjú Mestere” –ként szerszámkészítő lett. Édesapja és nagyapja munkájukért fizetségként kaptak egy méhcsaládot, s azóta, immár 77 éve méhdongástól hangos a családi ház udvara. Édesapjától örökölte a méhek szeretetét, és 16 évesen megkapta első saját méhcsaládját. Együtt dolgozott apa és fia, már ekkor figyelve, melyik család az, amelyik több mézet hord, melyik könnyen kezelhető, melyik szelídebb. Ezektől a családoktól neveltek saját célra méhanyákat, míg végül az egész állomány nekik tetsző módon dolgozott. Az ismerős méhészek gyakran panaszkodtak, hogy vadak a méheik, vagy nem úgy hordanak, ahogyan kellene, „bezzeg nálatok, be lehet jönni nyugodtan a portára”. Elkezdtek egy – egy méhanyát kérni, majd jelentkeztek mások is, akik „valakitől hallották” a Mervald –féle méhek hírét. Valahogy így indult a méhanya nevelés Csömörön, mely 1999-ben vált hivatalos tevékenységgé. Ekkor csatlakozott Mervald József a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületéhez. Édesapja hirtelen megbetegedésekor, egyik napról a másikra át kellett vennie a teljes méhállomány kezelését. Régóta tervezte, hogy családját a méhekkel való munkából fogja eltartani. Ekkor vált aktuálissá, hogy már nem hobbi szinten, hanem teljes erővel a méhészetre koncentrál, ezért kilépett munkahelyéről, és főállású őstermelőként méhészkedett tovább, piacozott, hirdette a méz és méhészeti termékek fogyasztásának jelentőségét.
Életében egyik legfontosabb dolog a precizitás. Mindig, mindent a legjobb tudása szerint csinál, kihozva mindenből a maximumot. Így van ez a méhészetében is. Azt vallja, hogy nem szabad „csak egy lábon” állni, még e szakmán belül sem. Hiszen a méhek annyi lehetőséget adnak; nem „csak” mézet termelnek nekünk. Minden apró viaszmorzsát érdemes összegyűjteni, propoliszt, virágport. A méhanya nevelés mellett a méhpempő termelése is igen fontos. Úgy véli, ajándék minden, amit a méhek adnak nekünk, és egyre többen keresik is az igényes mézfogyasztók. Termékeihez nevét is adja, hiszen vevő részére a legnagyobb garancia a termékekre maga a termelő személye. A több lábon állás része az is, hogy műlépet kezdett gyártani, mert amiket korábban vásárolt, vagy saját viaszából készíttetett, nem volt számára megfelelő, jobbat akart. Műlép készítő gépsorát is saját maga készítette el, már két évtizede azzal dolgozik. S, ha már műlép, miért ne színezné, s készítene belőle gyertyákat. Bemutató méhészetet létesített, szakmai előadásokat tart, hogy tovább adja tudását méhész kollégáknak is. Számára a méhészkedés egy soha el nem múló szerelem. Mervald József munkássága jól példázza, hogy a méhészeti ágazat nem csak a hordós méz megtermelésből áll. Teljes keresztmetszetét műveli a szakmának, a méhéktől származó szinte minden terméket előállít és közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítéssel juttatja a piacra. Ezen felül példaértékű tenyésztési munkát is végez. Tudását nem titokként kezeli, közkincsé is teszi. Életútja méltó példa minden olyan fiatalnak aki a méhészeti ágazatban kíván kiteljesedni.