Illés Sándor emlékére
Illés Sándor 1942. augusztus 23-án, Pécsen született és 73 éves korában 2015 karácsonyán távozott el közölünk. A méhészkedést vasúti állomásfőnök édesapja mellett kezdte, önálló útra 1967-ben lépett, mikor a VOLÁN Szekszárdi Autóbusz Pályaudvarának vezetője volt. 1969-ben Balogh Józseffel megvásárolta a Nagydorogi ÁFÉSZ méhesét, mert az állami méhészeteket felszámolták. Már ettől az időszaktól kezdve rendszeresen vándorolt. Kezdetben NB 18-as Madarász féle fészek-mézkamrás kaptárakkal dolgozott, majd konténereket vásárolt, melyekben szerzett tapasztalatai alapján megalkotta az emelőfolyosós 72 családos meleg építményű Illés-féle tolnai konténereket. Fejlesztése gyorsan elterjedt a vándorméhészek körében és a tapasztalatcsere érdekében minden évben megrendezte a Tolnai Konténeresek találkozóját is. Sanyi bácsi vidámságával, közvetlen stílusával elismert és megbecsült tagja volt a méhészek társadalmi életének. Szerette a sportot, a zenét, a nótát, a jó ételeket, különösen a tolnai halászlét. Igazi lelke, motorja volt a társasági életnek, de nem csak az ünnepkor, hanem a dolgos hétköznapokon is a nyűgös szervezési munkákban is. Bejárta az országot szakmai előadásaival, melyből rengeteg méhész tanulhatott. 1983-tól az OMME-nek, majd a Tolna Megyei Méhész Egyesületnek szervezője, és alapító tagja is volt, 12 évig ellátta a titkári feladatokat. Tagja volt már a Gödöllő és Vidéke Áfész keretében működő Országos Méhanyanevelő Szakcsoportnak és alapító tagja volt a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének. 2004-től haláláig az MMOE Felügyelő Bizottságának tagja volt. Anyanevelési munkája példaértékű volt, a sok megnevelt anya mellett pontosan, hatékonyan dolgozott. Részt vett a NONOSZ-t, valamint a Méhpatika kifejlesztésében. Tagja volt a bajai Szent Ambrus Méz Lovagrendnek is. Rajongva szerette családját és unokáit akik folytatják elhivatott munkásságát. A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete 2016-ban posztumusz Magyar Méhtenyésztésért emlékplakettben részesítette.